2012. március 3., szombat

Ubu Titka 8.

8.

Mélyen beleásta magát a témába, az összes ezzel kapcsolatos cikket elolvasta. Lassan kirajzolódott egy kép, de még bizonyítani nem tudta. Elgondolása szerint az Ubu-n nincs élet. Ami van, az a köd.  A ködben lehet talán valamiféle értelmes intelligencia, hiszen emlékeket idéz meg, mégpedig nem akárhogyan. Lássunk egy példát: a 329-es számú alanyét.
-Mi történt 3405-ben? (a kérdezett abban az évben utazott az Ubu-ra, persze tudtán kívül)
-Egy nagy projecten dolgoztunk a Taruniakkal. A tárgyalások egyszer csak elakadtak. Sehogy sem tudtunk tovább együttműködni. A határidő szorított, de semmi remény nem volt arra nézve, hogy egy fikarcnyit is közelebb kerülünk a célhoz. Az idegösszeroppanás szélén álltam. Egy utolsó kísérletként utaztam a Tarun-ra, talán rá tudom beszélni őket a további lépésekre.
A járatom késett 5 órát, a tarun-iak nagyon megijedtek, nem tudták volna megmagyarázni az eltűnésemet. Bőséges vacsorát kaptam, azt sem tudták hogyan kedveskedjenek nekem. Akkor teljesen véletlenül egy gyerekkori történetet meséltem el nekik. Ők sajátosan mosolyogtak, összenéztek és végül az üzlet megköttetett. A munkahelyem megmaradt, ami azért is volt számomra különösen fontos, mert Claraval akkor vártuk első gyermekünket. Végül minden helyrejött. Utólag megtudtam, csak egy buta félreértés okozta a galibát. Persze tudjuk a Tarun-on élők végtelenül makacsok.  
Teszteredmény: az öt órás késés alatt, a gép bekerült az Ubu légkörébe. (szintén titkos járatnapló bizonyítja) Sajátos módon az a köd, előhozza az ember azon emlékeit, amelyek segítenek megoldani az adott élethelyzetben kialakuló problémát.
A legérdekesebb persze az volt a kutatásban, amikor Letti számára világossá vált, Rosella S. a leves felfedezése előtt pár hónappal keresztülutazott az Ubu-n. Az utóbbi 30 év technikai felfedezéseinek, a jelenlegi hatalmi elit felemelkedésének, és egy-egy művész híressé válásának is köze volt a bolygónak. Hívhatnánk emlék bolygónak, de nem csak ez a funkciója, és nem is ez a megfelelő szó, inkább a tevékenysége egy angyaléra hasonlít, aki terelgeti a reá bízott embereket a megfelelő úton. Aletta 3 éven keresztül kutatott, dolgozott, jegyzetelt, míg szépen lassan összeállt az anyag, melyet a Bolygóközi Minisztérium megfelelő osztályára fog elküldeni. A végső simításokon dolgozott. Az utóbbi 3 évben fogyott egy keveset, de életkedve, mosolya és lendülete a régi volt. Minden este köszönetet mondott az Úrnak, és imádkozott férje lelki üdvéért. Minden alkalommal úgy fejezte be imáját: Legyen meg a Te akaratod!

nemsokára itt a befejező fejezet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése